Mire használható a kovácsolóprés fűtőberendezés csőcsonkok kovácsolásához?

Mire használható a kovácsolóprés fűtőberendezés csőcsonkok kovácsolásához?

A fűtőberendezések kovácsolása fontos berendezéskovácsolástermelés. A fűtési minőség nagy hatással van a kovácsolási eljárási követelmények teljesítésére, a kovácsolt alkatrészek minőségének javítására, a kovácsolás gyártási költségének csökkentésére, a racionális energiafelhasználásra, a környezetvédelemre, a munkakörülmények javítására és a civilizált gyártás megvalósítására. Például: a precíziós kovácsolás fejlesztésének fontos oka a kevesebb és nem oxidációs fűtési technológia nem haladja meg; A nagy kovácsolások gyakran befolyásolják a termelést az alacsony fűtési minőség miatt; Egyes gyárak az egész üzem termelésfejlesztésének gyenge láncszemévé váltak az elmaradott fűtési technológia miatt; Egyes gyárak, mert nincs tudományos fűtési rendszer, bár a felületi pontosság a kovácsolás gyártása megfelel a követelményeknek, de a belső metallográfiai szervezet nem felel meg a műszaki szabványoknak, egyes gyárak a visszafelé fűtött berendezések és a pazarlás miatt sok üzemanyagot és súlyos környezetszennyezést okoznak. Ezért a tudomány és a technológia fejlődésével és a kovácsolási folyamat fejlődésével, valamint az energiatakarékosság és a környezetvédelem sürgető követelményeivel egyre sürgetőbb a kovácsolási fűtőberendezések színvonalának gyors javítása.

A kovácsolás fűtése növeli a fém hőmérsékletét, növeli a fém plaszticitását, csökkenti a deformációs ellenállást, hogy elérje azt a célt, hogy a fém könnyen kovácsolható legyen, és jelentősen csökkentheti a kovácsolási feldolgozási energia fogyasztását. A fém felmelegítése egy bizonyos hőmérsékletre szintén megszüntetheti a fém belső feszültségét, megváltoztathatja a fém belső szervezetét, és javíthatja a csőcsonk kovácsolásának minőségét. Ezért a kovácsolás melegítése a kovácsolás fontos része.

A porkovácsolás olyan eljárás, amely egyesíti a porkohászatot és a precíziós kovácsolást, hogy mindkettő előnyeit teljes mértékben kihasználják. Kiváló minőségű, nagy pontosságú és összetett formájú szerkezeti alkatrészeket tud előállítani nagy mennyiségben, alacsony költséggel és magas gyártási hatékonysággal. A porkovácsolási eljárásra szinte minden ipari ország figyelmet fordított. A porkovácsolás az eljárás besorolása szerint általában porkovácsolásra, szinterező kovácsolásra, kovácsolás szinterere és por-hideg kovácsolásra osztható.

A porkovácsolás technológia fejlődése nagyon gyors, és folyamatosan új eljárási módszerek jelennek meg. Mint például a laza kovácsolási módszer, a pellet kovácsolási módszer, a permetező kovácsolási módszer, a porköpeny nélküli kovácsolási módszer, a por izoterm kovácsolási módszer, a por szuperműanyag kovácsolás és így tovább. Ezenkívül a porformázó módszerek a következők: por forró izosztatikus sajtolás, por forró extrudálás, por lengőhengerlés, porfonás, por folyamatos extrudálás, porhengerlés, porinjektálás, porrobbanó formázás és így tovább.

Az előformázott tuskó tervezése a kovácsoltság súlyán, sűrűségén, alak- és méretigényén, az előformázott tuskó sűrűségén, alakján és méretén alapul. A legalapvetőbb elv az, hogy elősegíti az előformázott nyersdarab tömör és teljes sajtolószerszámát a kovácsolás során, és az előformázott nyersdarabnak lehetőleg nagy keresztirányú képlékeny áramlással kell rendelkeznie a teljes matrica előtt. A formaüreg kitöltése előtt azonban a képlékeny alakváltozás mértéke nem lehet nagyobb, mint az előre kialakított tuskó esetében megengedett plaszticitási határérték. Ezen túlmenően figyelembe kell venni, hogy amikor az előformázott nyersdarabot megtöltjük a formaüreggel, az egyes alkatrészek feszültségi állapotának lehetőség szerint háromirányú nyomófeszültségi állapotban kell lennie, hogy elkerüljük vagy csökkentsük a húzófeszültség állapotát.

A sűrűség az előformázott tuskó alapvető paramétere. Az előformázott tuskó sűrűsége és a kovácsolás minősége szerint megkapjuk az előformázott tuskó térfogatát, majd az előformázó tuskó magasságát és sugárirányú méretét az előformázott tuskó magasságának és átmérőjének aránya szerint határozzuk meg. Ez szolgál alapul a szerszám méretének meghatározásához.

A por alakú kovácsolt anyagok végső sűrűségét főként a kovácsolás deformációja határozza meg, és általában kevés kapcsolat van az előformázott nyersdarab sűrűségével. Az előre kialakított tuskósűrűség kiválasztása elsősorban azt veszi figyelembe, hogy az előformázott tuskónak kellő szilárdságúnak kell lennie ahhoz, hogy a gyártási folyamatok közötti átviteli folyamat ne sérüljön, és a forma teljes legyen. Emiatt az előformázott nyersdarab sűrűsége hidegsajtolás után körülbelül 80%-a az elméleti sűrűségnek.