Az a mód, ahogyan a kovácsolási folyamat a modális szerint halad

A kovácsolás a hidegkovácsolás során deformálódik és munka közben megkeményedik, ami akovácsolásmeghalni, hogy elviselje a nagy terhet. Ehhez nagy szilárdságú kovácsolószerszámra van szükség, kemény kenőfilm pedig megakadályozza a kopást és a tapadást. Ezen túlmenően a nyersdarab megrepedésének megakadályozása érdekében közbenső izzítás szükséges a szükséges alakváltozási képesség biztosítása érdekében. A jó kenés fenntartása érdekében a nyersdarab foszfátozható. A rudak és huzalrudak folyamatos megmunkálása miatt jelenleg nem lehetséges a keresztmetszet kenése, ezért vizsgálják a foszfátozásos kenési módszer alkalmazásának lehetőségét.

A kovácsolt anyagok szabad kovácsolásra, hidegfejezésre, extrudálásra, préskovácsolásra, zárt kovácsolásra, zárt kovácsolásra stb. oszthatók az öntött tuskó mozgási módja szerint. A zárt kovácsolt és a zárt kovácsolt kovácsoltság sem rendelkezik villogással, és az anyagfelhasználás magas. Az összetett kovácsolás egy vagy több lépésben is elkészíthető. Villogás hiányában a kovácsolás teherbírása csökken, és a szükséges terhelés is csökken. Ha azonban a nyersdarabot nem lehet teljesen meghatározni, szigorúan ellenőrizni kell a nyersdarab térfogatát, és ellenőrizni kell a forma relatív helyzetét. Ugyanakkor a kovácsolást ellenőrizni kell, hogy minimalizáljuk a kovácsolószerszám kopását.

A kovácsolási eljárást oszcilláló hengerlés, oszcilláló kovácsolás, hengeres kovácsolás, kereszt ékhengerlés, gyűrűs hengerlés, hengerlés stb. Az ingahenger típusú, az inga típusú forgó kovácsolás és a görgők mind precíziós kovácsolhatók. A hengerlés és a kereszthengerlés a karcsú anyagok elülső folyamataként használható az anyagfelhasználás javítása érdekében. A forgó kovácsolási eljárásokkal, például a szabad kovácsolással, helyi alakítás is elvégezhető, és kisebb kovácsolási méretek mellett is képes kovácsolási feldolgozást megvalósítani. Ez a szabad kovácsolást is magában foglaló kovácsolási módszer a feldolgozási folyamat során a szerszám felületét elhagyó anyag közel van a szabad formájú felülethez. Ezért nehéz biztosítani a pontosságát. Ezért a kovácsolószerszám mozgási irányának és a forgó kovácsolási folyamatnak a vezérlésére szolgáló számítógépek segítségével összetett formájú és nagy pontosságú termékeket lehet előállítani, ezáltal javítva a kovácsolási képességeket.

Ha a hőmérséklet meghaladja a 300-400 ℃-ot (acélkék ridegségi zóna) és a 700-800 ℃-ot, az alakváltozási ellenállás jelentősen csökken, és a deformációs képesség jelentősen javul. A különböző hőmérsékleti zónák, a kovácsolás minőségi és kovácsolási folyamat követelményei szerint a kovácsolás három formázó hőmérsékleti zónára osztható: hideg kovácsolás, meleg kovácsolás és meleg kovácsolás. Kiderült, hogy ennek a hőmérsékleti tartománynak nincs szigorú korlátja. Általánosságban elmondható, hogy az átkristályosodási hőmérsékleti zónában történő kovácsolást melegkovácsolásnak, míg a szobahőmérsékleten nem melegített kovácsolást hidegkovácsolásnak nevezzük.

A hidegkovácsolás során a kovácsolás mérete nem sokat változik. A 700°C alatti hőmérsékleten végzett kovácsolás kevesebb oxidréteg képződést eredményez, és nincs széntelenítés a felületen. Ezért mindaddig, amíg a hidegkovácsolás deformációja eléri az energiatartományt, jó méretpontosság és felületi minőség érhető el. Ha a hőmérsékletet és a kenési hűtést jól szabályozzák, a melegkovácsolás 700 °C-on elvégezhető a nagyobb pontosság érdekében. A melegkovácsolás során az alakváltozási energia és az alakváltozási ellenállás kicsi, összetett formájú nagy kovácsolások kovácsolhatók és feldolgozhatók.