A kovácsolt alkatrészek szerkezeti változásainak sorrendje és jellemzői (2. rész)
A végén a
kovácsolás, az izoaxiális sokszög alépítmény változatlan marad, a feszültség és a fém alépítmény pedig folyamatosan átalakul, az alakváltozási diagram emelkedő részének megfelelően. A termikus deformáció következő szakaszában a feszültség és a keletkező sokszögszerkezet nem változik.
Ha a kovácsolt alkatrészeken dörzsározni szeretne, még több módszer létezik, mint például a lyukasztó dörzsárazás, a tüske dörzsárazás és az osztott varrat dörzsárazás. A lyukasztásos dörzsárazás azt jelenti, hogy a nyersdarabon egy kis lyukasztással lyukat ütünk, majd egy nagyobb lyukasztóval áthaladunk rajta, ami kiterjesztheti a lyukat, és fokozatosan a kívánt méretűre tágítja a lyukat. Leginkább 300 mm-en belüli rekesznyílású dörzsárazáshoz használják.
A tüske dörzsárat főként a gyűrűs szerszám kovácsolásánál használják. A tüskét be kell helyezni a lyukon átlyukasztott nyersdarabba, és rá kell támasztani a lóvázra. A kovácsolás során a nyersdarabot kalapálás és forgatás közben adagolják úgy, hogy a nyersdarabot ismételten kovácsolják és megnyújtják a tüske és a felső üllő közötti kerület mentén, amíg a belső átmérő el nem éri a kívánt méretet.
A kovácsolt alkatrészek hasítóvarrat-dörzsározása során először két kis lyukat kell kifúrni a nyersdarabon, a két lyuk között ki kell vágni a fémet, ki kell tágítani a bemetszést a lyukasztóval, majd a lyuk dörzsárazása a kovácsolt alkatrészek szükséges méretének elérése érdekében. Ezt a módszert vékony falú, nagy nyílásokkal rendelkező vagy szabálytalan alakú furatokkal rendelkező kovácsolásoknál alkalmazzák.