A kovácsolt termékek hibáinak számos oka lehet, amelyek nagy részét a tuskó hibái okozzák. Ma röviden leírom a tuskó hibáit:
Szegregáció: A kémiai összetétel és a szennyeződések egyenetlen eloszlását az acélöntvényben szegregációnak nevezzük. A szegregáció az olvadt acél megszilárdulása során bekövetkező szelektív kristályosodás eredménye. Kétféle szegregáció létezik: dendrites szegregáció (vagy mikroszkopikus szegregáció) és regionális szegregáció (vagy alacsony teljesítményű szegregáció). A dendrites szegregáció kovácsolással és kovácsolás utáni hőkezeléssel megszüntethető.
2. Beszámítás: nem fémes tömbben lévő vegyületek, amelyek nem oldódnak az alapfémben, és nem tűnhetnek el hideg-meleg kezelés után. Általában vannak szilikátok, szulfidok és oxidok. A zárványok tönkreteszik a fém folytonosságát, és a zárványok és a mátrixfém közötti feszültségkoncentráció feszültség hatására létrejön, és könnyen keletkeznek mikrorepedések, ami elkerülhetetlenül csökkenti a kovácsolt anyagok mechanikai tulajdonságait.
3. Gáztartalom (tisztaság): hidrogén, oxigén, nitrogén és egyéb gázok a tölteten és a kemencegázon keresztül a folyékony acélba oldódnak. Az oxigén és a nitrogén az acélöntvényben oxidok és nitrogénvegyületek formájában jelenik meg, míg a hidrogén atomi állapotban. A hidrogén a legkárosabb gáz az acélöntvényben. A hidrogén oldhatósága az acélban a hőmérséklet csökkenésével csökken, amikor a hidrogén oldhatóságát meghaladó tuskószilárdulási folyamat későn válik ki a tuskóból, még atomi állapotban túltelített szilárd anyag acélban oldva, majd a diffúzió egy része az öntvény pórusaiba, és molekulákká egyesülve, így a fehér foltok kialakulásának kiváltó okát képezik. A folyékony acél vákuumkezelési technológiájának átvétele óta a káros gázok gyakorlatilag megszűntek.
4. Zsugorodási üreg és porozitás: zsugorodási üreg keletkezik a felszálló területén, ami elkerülhetetlen hibákat eredményez a folyékony acél kiegészítés hiánya miatt. Kovácsoláskor a felszállót és a zsugorodási üreget együtt kell eltávolítani, különben a belső repedést a kovácsolás zsugorüregének meghibásodása okozza. A porozitás a folyékony acél végső megszilárdulási zsugorodása következtében kialakuló szemcseközi térnek és a szilárdulási folyamat során a gázkiválással kialakuló mikroszkopikus pórusoknak köszönhető. A laza tuskó szerkezetének sűrűsége csökkent, ami befolyásolja a kovácsolt anyagok mechanikai tulajdonságait, így a kovácsolási követelményekben a deformáció mértékének növelése érdekében a tuskón keresztül történő kovácsolás érdekében a laza megszűnik.