Kovácsolási eljárás a mozgásmódja szerint

Kovácsolási eljárás a mozgásmódja szerint

A kovácsolás a hidegkovácsolás során deformálódik, és a munkakeményedés akovácsolásnagy terhet viselni. Emiatt nagy szilárdságú kovácsolószerszámokat és kemény kenőfóliákat kell használni a kopás és a ragasztás megelőzésére. Ezenkívül a nyersdarab megrepedésének megakadályozása érdekében közbenső izzítás szükséges a kívánt deformációs képesség biztosítása érdekében. A jó kenési állapot fenntartása érdekében a nyersdarab foszfátozható. A rúd és rúd folyamatos feldolgozása miatt jelenleg nem lehetséges a szakasz kenése, ezért vizsgálják a foszfátos kenés lehetőségét.

A kovácsolt anyagok szabad kovácsolásra, hidegfejezésre, extrudálásra, kovácsolásra, zárt kovácsolásra, zárt kovácsolásra stb. oszthatók. A zárt kovácsolásnak és a zárt fejű kovácsolásnak sincs éles éle, és az anyagfelhasználás mértéke magas. A komplex kovácsolt anyagok kikészítése egy vagy néhány lépésben elvégezhető. Villogás hiányában a kovácsolás felfekvési felülete csökken, és a szükséges terhelés is csökken. Abban az esetben azonban, ha a nyersdarabot nem lehet teljesen meghatározni, szigorúan ellenőrizni kell a nyersdarab térfogatát, ellenőrizni kell a szerszám egymáshoz viszonyított helyzetét, és ellenőrizni kell a kovácsolást a kovácsolószerszám kopásának minimalizálása érdekében.

A kovácsolási folyamat a mozgásmódja szerint lengőkovácsolásra, lengőkovácsolásra, hengeres kovácsolásra, kereszt ékhengerlésre, gyűrűhengerlésre és hengerlésre osztható. A precíziós kovácsolás lengőhengerekkel, inga forgókovácsolással és hengerrel végezhető. A hengerlés és a kereszthengerlés a karcsú anyagok korábbi eljárásaként használható az anyagfelhasználás javítására. A szabad kovácsolás és egyéb forgó kovácsolási eljárások alkalmazása lehet helyi alakítás is, amely lehetővé teszi a kovácsolási feldolgozást kis kovácsolási méret mellett, beleértve a szabad kovácsolási módszert is, a feldolgozási folyamat során, az anyag a szerszám felületéről közel a szabad felülethez, így annak pontossága nehezen biztosítható, ezért a számítógéppel a kovácsolószerszám mozgásának irányát és a forgó kovácsolási folyamatot vezérelve összetett formájú és nagy pontosságú termékeket lehet előállítani, javítva ezáltal a feldolgozási kapacitásukat.

Ha a hőmérséklet meghaladja a 300-400 ℃-ot (acélkék ridegségi zóna) 700-800 ℃, az alakváltozási ellenállás jelentősen csökken, és a deformációs képesség jelentősen megnő. A különböző hőmérsékleti zónák, a kovácsolás minőségi és a kovácsolási folyamat követelményei szerinti kovácsolás hideg kovácsolásra, meleg kovácsolásra, meleg kovácsolásra három formázó hőmérsékleti zónára osztható. Általában az átkristályosodási hőmérsékleti zónában történő kovácsolást melegkovácsolásnak, míg a szobahőmérsékleten nem melegített kovácsolást hidegkovácsolásnak nevezzük.

A hidegkovácsolás során a kovácsolás mérete nem sokat változik. Kevesebb, mint 700 ℃ kovácsolási folyamat, kevesebb oxidképződés, nincs felületi dekarbonizációs jelenség. Ezért mindaddig, amíg a hidegkovácsolás deformációja eléri az energiatartományt, jó méretpontosság és felületi minőség érhető el. Ha a hőmérséklet és a kenési hűtés jól szabályozott, 700 °C-on kovácsolható a nagyobb pontosság érdekében. Meleg kovácsolásnál az alakváltozási energia kicsi, az alakváltozási ellenállás kicsi, és a komplex alakú nagy kovácsolás kovácsolható.

ez a tongxin precíziós kovácsoló cég gyártósoros képe