Kovácsolásfém nyersdarab kovácsolásával és deformálásával nyert munkadarabot vagy nyersdarabot jelent. A kovácsolás megváltoztathatja a fémtuskók mechanikai tulajdonságait azáltal, hogy nyomást gyakorol rájuk, így képlékeny alakváltozás jön létre. A fém lazasága kovácsolással kiküszöbölhető. Furatok, hogy a kovácsolt anyagok mechanikai tulajdonságai javíthatók legyenek. A kovácsolás a következő felhasználási területekkel rendelkezik:
â Az általános ipari kovácsolás a szerszámgépgyártásra, a mezőgazdasági gépekre, a mezőgazdasági szerszámgyártásra és a csapágyiparra, valamint más polgári iparágakra vonatkozik.
â¡ Kovácsoltvas hidraulikus generátorhoz, például orsóhoz és közbenső tengelyhez stb.
⢠Kovácsoltvas hőerőművek, például rotorok, járókerekek, védőgyűrűs orsók stb.
(4) Kohászati gépek, például hideghengerek, meleghengerek és halszálkás fogaskerekek stb.
⤠Kovácsolt anyagok nyomástartó edényekhez, például hengerhez, tartálygyűrű-karimához és tömítőfejhez.
⥠Tengeri kovácsolt anyagok, például főtengely, fartengely, kormánytengely, tolótengely és közbenső tengely stb.
⦠Kovácsoló és préselő gépek és berendezések, mint például kalapácsfej, kalapácsrúd, hidraulikus présoszlop, hengerblokk, keréktengely présgép oszlop és hengerblokk stb.
⧠Modul kovácsolás, főleg forró kovácsolás kalapács kovácsolás meghal.
⨠Az autóipar számára készült kovácsolt termékek, például bal és jobb kormánycsuklók, elülső gerendák, tengelykapcsolók stb. A statisztikák szerint a kovácsolt anyagok teszik ki az autók tömegének 80%-át.
â© A statisztikák szerint tömegük 60%-át a mozdonyokhoz készült kovácsolt anyagok, például tengelyek, kerekek, laprugók és főtengelyek teszik ki.
A statisztikák azt mutatják, hogy a katonai célú kovácsolt anyagok, például fegyvercsövek, ajtótestek, retesztartók és vonógyűrűk a harckocsik össztömegének 65 százalékát teszik ki.
Akár repedések, zárványok, laza és egyéb hibák vannak a kovácsoláson, a kovácsolt szakasz makroszkopikus elrendezése szabad szemmel vagy 10-30-szoros nagyítóval ellenőrizhető. A gyártás során leggyakrabban alkalmazott módszer a savas maratási teszt, azaz a kovácsoltságban a mintadarab egyes részeit kell megvizsgálni, savas maratással egyértelműen kimutathatóak a metszeten a makroszkopikus szerveződés hibái, mint például a kovácsolás áramvonalas eloszlása, repedések és zárványok.