A belső feszültségeloszlás jellemzői kovácsolásnál keresztirányú repedések kialakulásakor a következők: nyomófeszültség a felületen, a feszültség drámaian megváltozik a felülettől bizonyos távolságban, a nyomófeszültségtől a nagy húzófeszültségig. A repedések a húzófeszültség-csúcsok tartományában keletkeznek, majd a belső feszültség újraeloszlásával vagy az acél ridegsége továbbterjedésével a kovácsoltvas felületére terjednek. A keresztirányú repedéseket a tengelyre merőleges irány jellemzi. Az ilyen repedések hajlamosak a nem edzett kovácsolt anyagoknál előfordulni, mivel az edzett és nem edzett kovácsolás közötti átmeneti zónának nagy a feszültségcsúcsa, és az axiális feszültség nagyobb, mint a tangenciális feszültség.
A kovácsolt darabok nem minden esetben képesek kioltani, és gyakran előfordulnak a súlyosabb kohászati hibákban (pl.: buborék, zárvány, kovácsolási repedés, szegregáció, fehérpont stb.), hőkezelési feszültség hatására, ezek a hibák a kiindulási pont. a repedés, lassú tágulás, míg végül hirtelen megreped. Ráadásul a tekercs keresztmetszetében gyakran nincs nyilvánvaló törési kiindulási pont a törésfelületen, ami olyan, mint egy késvágás. Ez a hőterhelés hatására törékeny anyagok által okozott törések jellemzője.
A kovácsolt termékeknél a középső lyukak készítésével, valamint a felület és a középpont együttes hűtésével a húzócsúcs a középső rétegre költözhet, az érték is jelentősen csökkenthető, így ez az egyik hatékony módja a keresztmetszések megelőzésének. A kohászati hibák azonban gyakran ki vannak téve a központi furat felületének, aminek megvannak a maga hátrányai is.
A kovácsolási repedés megelőzése érdekében bizonyos ellenintézkedéseket kell tenni. A nyersanyagokat szabványok szerint kell ellenőrizni, a káros anyagok tartalmát szigorúan ellenőrizni kell. Ha néhány káros elem (például bór) túl sok, a kovácsolás melegítési hőmérséklete megfelelően csökkenthető.
Csak hámozás vagy csiszolókorong-tisztítás után lehet a kovácsolást felmelegíteni. Fűtéskor a kemence hőmérsékletét és fűtési sebességét szabályozni kell. Lángkemencében történő hevítéskor kerülni kell a tüzelőanyag túlzott kéntartalmát. Ugyanakkor nem szabad erős oxidáló közegben hevíteni, hogy ne diffundáljon oxigént a kovácsolt anyagokba, így csökken a kovácsoltság plaszticitása.
Ügyelni kell a fűtési és deformációs hőmérséklet szabályozására. A rajzolásnál az elején finoman ütögetni kell, majd a szövet megfelelő törése és a plaszticitás javítása után növelni kell a deformáció mértékét. Az egyes tüzek teljes deformációját 30-70% tartományban kell szabályozni, nem lehet egy helyen, spirális kovácsolási módszert kell alkalmazni, és a nagy fejtől a farokig kell küldeni. Alacsony plaszticitású kovácsolt és köztes tuskóhoz műanyag betét és borítás használható. A szerszámokat elő kell melegíteni és jól meg kell kenni a kovácsolás és a kovácsolás során.